Karácsony előtt átvészeltem életem első, kiadós nátháját. A dolog azért volt kellemetlen, mert a cumimmal szoktam elaludni, de ha az ember orra be van dugulva és cumizni akar közben, akkor annak nincs jó vége. Ennek eredményeképp negyed-fél óránként felébredtem, emiatt persze sírtam, mert nem is értettem igazán, hogy mi is ez a nátha. Mostmár sajnos megértettem :S...
Szerencsére egy éjszaka volt az egész, a sós orrspray és a köptető (pechemre nem az a finom fajta amit én még egyébként nem is kóstoltam, hanem ilyen 1 év alattiaknak való gusztustalan ízű lötty) segítettek rajtam.
Életem első Karácsonya viszont már nagyon szépre sikeredett!:) Egyrészt borzasztóan tetszik a karácsonyfa, amit Apa a szoba közepére állított. Teli van égőkkel amik szépen világítanak, meg díszekkel, szaloncukorral. Kaptam sok ruhát, meg játékot, be is voltak csomagolva, úgy kellett kibontanom őket. :D Kis küzdelem és sok-sok rázogatás árán végül leszedtem a papírokat, és megleltem, ami az enyém.
25.-én Nagymamáékhoz mentünk Dunakeszire. Ott volt az összes unokatesóm, meg a 2 nagynénim, meg Nagypapa, Nagymama, és a Dédi is (mindannyian Anya ágáról). Nagymama kötött nekem egy nagyon szép pulóvert, de sajnos a fejem nem fér be a lyukon, úgyhogy még javítgatásra szorul :S :) Kaptam játékokat, azokat gyorsan meg is rágcsáltam. Anyáék nagyon sokat ettek, mindenféle jót, amikről én még csak úgy elvtve hallottam: hurka, székelykáposzta, rántott hús, francia saláta, tejfölös hús, mákos bejgli, mézes sütik...Hajjajj...Nem baj, pár év és én leszek a legfalánkabb az asztalnál. :))
26.-án elmentünk Ükihez és Dédihez Máté nagybátyámmal (Apa ágáról). Ott is nagy szeretettel fogadtak minket, bemutattam az álldogáló tudományom, kúsztam másztam is egy keveset, meg körbenéztem, hogy mit lehetne tönkretenni az asztalon. Ajándékoztunk és kaptunk diós meg mákos bejglit (persze ezt én megint csak néztem, nekem a pépesített banán jutott csak).
A két ünnep közt óriási találkozásadag várt/vár ránk: 27.-én találkoztunk Andival és Mickaellel, meg Áronnal, aki egyenlőre még a pocakban ücsörög. :) Erősen növekszik már, nemsoká kint lesz, lehet, hogy pontosan egy évvel elsz fiatalabb, mint én! Február 22.-re várjak, de az Anyukája szeretné, hogy márciusig még bent növekedjen. Hát...a kettő közt vagyunk pont mi Anyával, február 25.-én :) Jó lenne mégegy születésnaptárs! :) Andiékon kívül ott volt még Dóri, akitől először picit megszeppentem, mert nagyon sokat beszélt és hirtelen közel jött, de aztán rájöttem, hogy aranyos, úgyhogy nem lett semmi baj, meg Zita, aki tisztes távolból, békésen figyelt engemet, és aztán is kíméletesen, óvatosan nyúlt hozzám. Ezt a tempót könnyebb volt megszokni!:) Meg találkoztunk Andi szüleivel is, Anditól is, meg aztán az anyukájától is kaptam egy-egy régi telefont játék gyanánt. Nagyon szimpatikusak emiatt! :D
Ma, 28.-án találkozunk Zitával és Barnabással a belvárosban, hogy együtt pizzázzunk. 29.-én Szabó Barbiékkal találkozunk, akiket most szintén hazafújt a szél külföldről!:) 30.-án és 31.-én valószínűleg pihenünk egy icipicit, szilveszterre pedig Andi nagynénémékhez vagyunk hivatalosak.
Remélem, mindenkinek kellemesen telik a Karácsony, sok puszi mindenkinek és így utólag is: Boldog Karácsonyt!:)
Kristóf Barnabás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése