2010. december 31., péntek

Sziasztok,

Ezelőtt 2-3 héttel kijött a bal felső első fogam, amit követett a párja is ezelőtt pár nappal!:) Ezek szerint 2010-et, az évet amikor születtem, 4 foggal hagyom el. Ez már csak több lesz egy darabig, legalábbis nagyon remélem.:)
Nagyon gyorsan eltelt ez az év, volt minden amit el lehet képzelni: Megszülettem, átfordultam erről arra és arról erre, felültem, felálltam, és lépkedni is kezdtem, szigorúan kapaszkodva. Azon kívül mondok olyat, hogy mamama, meg nyenyenye, utánzom a köhögést, grimaszolni is tudok úgy 4-5 napja, és tsiztességesen megtanultam dühöngeni is. :D
Holnap ígérem egy hosszabb bejegyzésben 2011-es terveimet összefoglalom, és hosszabban értékelem 2010-et. Még úgy egy fél évig egyedül vagyok kisgyereknek, de várom már a kistesómat ide mellém, mert a testvér az mindig jó, és ketten sokkal könnyebb szülőt fárasztani. >)
Puszit küldök mindenkinek, boldog újévet!:)

Kristóf Barnabás

2010. december 27., hétfő

Ünnepek

Sziasztok,

Karácsony előtt átvészeltem életem első, kiadós nátháját. A dolog azért volt kellemetlen, mert a cumimmal szoktam elaludni, de ha az ember orra be van dugulva és cumizni akar közben, akkor annak nincs jó vége. Ennek eredményeképp negyed-fél óránként felébredtem, emiatt persze sírtam, mert nem is értettem igazán, hogy mi is ez a nátha. Mostmár sajnos megértettem :S...
Szerencsére egy éjszaka volt az egész, a sós orrspray és a köptető (pechemre nem az a finom fajta amit én még egyébként nem is kóstoltam, hanem ilyen 1 év alattiaknak való gusztustalan ízű lötty) segítettek rajtam.
Életem első Karácsonya viszont már nagyon szépre sikeredett!:) Egyrészt borzasztóan tetszik a karácsonyfa, amit Apa a szoba közepére állított. Teli van égőkkel amik szépen világítanak, meg díszekkel, szaloncukorral. Kaptam sok ruhát, meg játékot, be is voltak csomagolva, úgy kellett kibontanom őket. :D Kis küzdelem és sok-sok rázogatás árán végül leszedtem a papírokat, és megleltem, ami az enyém.
25.-én Nagymamáékhoz mentünk Dunakeszire. Ott volt az összes unokatesóm, meg a 2 nagynénim, meg Nagypapa, Nagymama, és a Dédi is (mindannyian Anya ágáról). Nagymama kötött nekem egy nagyon szép pulóvert, de sajnos a fejem nem fér be a lyukon, úgyhogy még javítgatásra szorul :S :) Kaptam játékokat, azokat gyorsan meg is rágcsáltam. Anyáék nagyon sokat ettek, mindenféle jót, amikről én még csak úgy elvtve hallottam: hurka, székelykáposzta, rántott hús, francia saláta, tejfölös hús, mákos bejgli, mézes sütik...Hajjajj...Nem baj, pár év és én leszek a legfalánkabb az asztalnál. :))
26.-án elmentünk Ükihez és Dédihez Máté nagybátyámmal (Apa ágáról). Ott is nagy szeretettel fogadtak minket, bemutattam az álldogáló tudományom, kúsztam másztam is egy keveset, meg körbenéztem, hogy mit lehetne tönkretenni az asztalon. Ajándékoztunk és kaptunk diós meg mákos bejglit (persze ezt én megint csak néztem, nekem a pépesített banán jutott csak).
A két ünnep közt óriási találkozásadag várt/vár ránk: 27.-én találkoztunk Andival és Mickaellel, meg Áronnal, aki egyenlőre még a pocakban ücsörög. :) Erősen növekszik már, nemsoká kint lesz, lehet, hogy pontosan egy évvel elsz fiatalabb, mint én! Február 22.-re várjak, de az Anyukája szeretné, hogy márciusig még bent növekedjen. Hát...a kettő közt vagyunk pont mi Anyával, február 25.-én :) Jó lenne mégegy születésnaptárs! :) Andiékon kívül ott volt még Dóri, akitől először picit megszeppentem, mert nagyon sokat beszélt és hirtelen közel jött, de aztán rájöttem, hogy aranyos, úgyhogy nem lett semmi baj, meg Zita, aki tisztes távolból, békésen figyelt engemet, és aztán is kíméletesen, óvatosan nyúlt hozzám. Ezt a tempót könnyebb volt megszokni!:) Meg találkoztunk Andi szüleivel is, Anditól is, meg aztán az anyukájától is kaptam egy-egy régi telefont játék gyanánt. Nagyon szimpatikusak emiatt! :D
Ma, 28.-án találkozunk Zitával és Barnabással a belvárosban, hogy együtt pizzázzunk. 29.-én Szabó Barbiékkal találkozunk, akiket most szintén hazafújt a szél külföldről!:) 30.-án és 31.-én valószínűleg pihenünk egy icipicit, szilveszterre pedig Andi nagynénémékhez vagyunk hivatalosak.
Remélem, mindenkinek kellemesen telik a Karácsony, sok puszi mindenkinek és így utólag is: Boldog Karácsonyt!:)

Kristóf Barnabás

2010. december 16., csütörtök

pffpfh O..o

Szia,

Inzultus. Persze vehetjük úgy, hogy jó értelemben. Ma Anyával mentünk kistesót ultrahangoztatni a MÁV kórházba. Utána megkerestük a doktorbácsit, akinél egyébként én is születtem, hogy értékelje az ambuláns lapokon írottakat, meg a vérvétel eredményét, stb. Na, hát én már tök álmos voltam, mert 6:30kor keltem, ettem és onnantól csak üldögéltem, hol a kocsiban, hol a babakocsiban, várakoztam türelmesen, nem nyöszörögtem. Na, erre mit csinál az orvos? Kinevet!! O..o Azt mondta aranyos vagyok, és kikacagott. Mindezt csak azért, mert kicsit üveges volt a tekintetem, ahogy néztem rá lefagyva...
Hát...mindegy. :D Legalább szereztem neki pár vidám percet. Hazafelé Nagypapával jöttünk, el is aludtam a kocsiban. Azóta játszom, meg felállok, leülök, felállok, leülök, felállok, leülök...

Kristóf Barnabás

2010. december 11., szombat

Üdv Urgyán Nimród Balázsnak!

Tegnap 15:33-kor megszületett Kósa "Lilahaj" Kriszti kisfia, Nimród. Borzasztó sok haja van, és hasonlít anyukájára (akinek most visszafogott hajszíne van, pont, mint a fiának: nagyon sötét barna)
Remélem, nemsokára élőben is láthatunk, addig pedig jó növekedést!
És nem mindig van kint ilyen hideg, ez most speciális eset...Lesz majd tavasz és akkor te is kipróbálhatod a meleget!:)

KB

2010. december 10., péntek

Dec.11.

Sziasztok,

Két hírem van. Az egyik: Megvan a 3. fogam! :) Felül a bal első, persze még épphogy csak látszik ha erőszakosan bepiszkálnak a számba, de mivel van ember, aki már látta, ezért tényként foghatjuk fel. Okozott egy pár kevésbé jó éjszakát a dolog...
A másik: December 6.-án álltam fel először magamtól, ezt ugye írtam. No, még aznap felálltam újra, és azóta egyre kevesebb problémát okoz a dolog. Mostmár egy pillanat alatt fel tudom húzni magam a járóka szélénél, és elkezdtem rájönni arra is, hogy ha kapaszkodva oldalazni kezdek, azzal prímán lehet haladni.
Nagymama és Nagypapa Párizsban vannak, holnap jönnek haza. Úgy hírlik, hogy ott zuhog a hó...Nem lehet rossz!:) Én még nem jártam ott, de két ilyen szülővel nem hiszem, hogy sokáig fogom húzni a franciák nélkül :D
Sajnos az egész család betegeskedik, sikerült valami vírus izét összeszedniük Andiéknak, azóta hol benne vannak, hol kilábalnak, és ez a környék többi tagjára is igaz. Remélem Karácsonyra ez elmúlik, az első Karácsonyomon mindenképp össze kell ülnie az összes mindenkinek ünneplés céljából! :) (bejglit valszeg nem kapok még...O..o)

üdv mindenkinek:

Kisnyunyi

2010. december 5., vasárnap

Ajándék télapóra

Sziasztok!

Az előző "bejegyzésben" két képet láttatok arról, hogy segítséggel bizony már tudok álldogálni, és egyet-kettőt lépni is. Most még úgy megy, hogyha nézem közben a lábamat, és koncentrálok nagyon, meg elég hamar elfáradok. De! Megy.
Viszont ami ma reggel történt, az igazi télapós meglepetés-ajándék volt a szüleimnek: Amikor Apa reggel bejött hozzám a szobába, én már álldogáltam. :) Teljesen magamtól, de hogy hogy s mint sikerült, azt nem árulom el, a lényeg a végeredmény: életemben először magamtól felálltam.
Profi, mi? Közelít szépen lassan a vég Anyáéknak...xD
A tesó miatt Anya kicsit fáradékonyabb, mint eddig, úgyhogy sajna kevesebbet tud felvenni, mint régebben. :S Előny viszont, hogy nő a játszótársam a Pocakban! Azt, hogy fiú vagy lány, majd csak január vége felé fogjuk megtudni, az még nagyon messzi van. :S
A hétvégén szombaton Andi nagynéném szülinapját ünnepeltük, sajnos nélkülük, mert az egész családjuk betegeskedik. :S Vasárnap találkoztam az ükivel meg Apu nagymamámja dédimmel, hát az klassz volt! Csomó soron kívüli kaját kaptam, finom sütőtököt! Fú, degeszre ettem magam és még akkor is csak adták és adták, amikor már egy falat sem fért belém. :))
Ma délután télapó alkalmából megyünk Apu munkahelyére, azt mondják ott lesz a Télapó maga is. No, é még őt sose láttam, de most megjegyzem magamnak.
Jaj! Képzeljétek, kedvenc zenémmé nőtte ki magát a Tibetan lemez mindhárom "száma", ez a nadisoknak mond szerintem sokat. Attól lecsöndesedem, megnyugszom, ha álmos vagyok szó nélkül el is szundítok. Fogfájás esetén is segít, érdekes módon! x)

Sok puszi mindenkinek, új fényképek jönnek pár napon belül! (még egyenlőre Apa telefonján vannak)

Barnus