2010. május 27., csütörtök




Hello Világ,


<-- Tegnap ennyire jó kedvem volt (nagyban közrejátszott, hogy a Dédi nevettetett:) )

Már nézegetem a kezecskéimet (azt mondják ez fontos lépés), hát végülis, mivel ott kalimplának, kénytelen vagyok megfigyelni őket. Lassacskán kezdem kitapasztalni, hogy mettől meddig vagyok én és hol kezdődik a külvilág. A kezeimet már tudom nagyjából irányítani, hogyha eléggé koncentrálok (pl. ha elém tartanak egy csörgőt, akkor már oda tudom irányítani a kezemet, csak még nem tudom mindig meg is szorítani amit elkaptam, többnyire azt még eltévesztem). Ezen kívül irtó nagyokat szoktam kacagni, meg általában jó kedvű is vagyok. Sajna tegnap előtt kaptam megint egy szurit, azóta nyűglődöm, nem férek a bőrömbe. :( Tudjuk, hogy ez az oltás mellékhatása, de azért én nem örülök neki, és remélem, hogy mihamarabb elmúlik.

Új doktornénim van!!!!! Judit két kislánya jár őhozzá, így találtam meg én is. Írtó elbűvölő néni, beszélgetett velem meg sokat mosolgott, úgyhogy azt hiszem, jó barátok leszünk. :) Adott krémet a nyakamra ami most éppen sajnos ekcémás O..o, remélem az segíteni fog, mert néha viszket is, csak még nem tudom, hogy hogyan kell vakarózni.
A következő oltás szerencsére csak egy hónap múlva lesz...phuhh. O..o

A keresztelőről: Szűkül az időintervallum amikor lehetséges a dolog, mert a leendő Keresztanyuka július közepe táján tér haza egy kis időre. Persze a lelkész bácsival még mindig nem sikerült személyesen beszélni, mert a vasárnapjaink, amikor Istentisztelet után tudnánk vele beszélni, mindig picit bonyolultak. Hol Dunakeszire megyünk, hol valami házassági évforduló izét ünnepelünk:), hol benáthásodom, vagy Apa gerincénél becsípődik egy ideg...Mindegy, csakazértis megvalósítjuk.

Ma délután még vár rám egy séta (hogyha addig nem kezd esni az eső, gyanus egy évszak ez a május, pedig állítják, hogy általában nem szokott ennyit esni mint idén. Hiszem ha látom...




Kristóf Barnabás


2010. május 21., péntek

Esős napok

Sziasztok!


Az elmúlt heti viharok miatt nem sokat voltunk mostanában sétálni.
A héten kedden Anyával elmentünk Dunakeszire, ahol Anya vigyázott két unokatesómra, Esztire és Petire. Aranyosak voltak, rázogatták nekem a csörgőt, meg zögették a plüssdarázs szárnyát, abban valami ilyen zizegős anyag van. Ők azért vannak most otthon, mert Esztinek kiveszik a manduláját jövőhéten, addig vigyázni kell, nehogy megbetegedjen. Kórházba megy, de csak egy éjszakára! Én is voltam már kórházban, még születésemkor:)
Csütörtökön is Dunakeszin voltunk, de akkor Nagymamáéknál, de Eszti és Peti akkor is ott voltak, csak akkor Nagymama is otthon maradt, Anyával sokat beszélgettek.

Úgy néz ki, hogy másik doktornénihez fogunk járni ezentúl! Az aki most van, nem valami kedves, meg folyton antibiotikumot meg szteroidot akar nekem adni.:( Szederkényi Judit két kislányának a gyermekorvosához fogunk mi is menni, ő Római fürdőnél rendel, nincsen messze, HÉVvel egy megálló!:) Kiváncsi vagyok, remélem, hogy ő kedvesebb lesz velem is!:)

Méga múlthét végén vettünk új ruhákat nekem! Növök mint a gomba!:) Most épp 6510 grammos és 63 centis vagyok.

A héten egyre jobban sikerül szándékosan odanyúlnom dolgokért és meg is fogni őket! Hát...mit ne mondjak, jó nehéz feladat, de ha nagyon koncentrálok, akkor sikerül. Valamint!, mostanában feltűnik a látóteremben valami fura, úgy hiszem, hogy az a kezem. Többször is volt már, hogy a szemem elé került, olyankor jó alaposan meg szoktam nézegetni! :) Ezzel is fejlődöm, mert így tanulom meg, hogy mettől meddig tartok, mi tartozik még a testemhez, stb.
A szememet legtöbbször le sem veszem Anyáról, főleg akkor nem, mikor ismeretlen helyen vagyunk. Olyankor mindig ellenőrzöm, hogy ott van e még! :)
Tudom mi volt még a héten! Tegnap volt május 20.-a, az a nap, amikortól Anyum várandósságát orvosilag számolták. :D És holnap után meg lesz a házassági évforduló, a legelső!!! Bizony! Akkor még éppenhogycsak nem voltam jelen, de lassacskán körbeérünk, és lehet majd nézni, hogy mikor lesz egy éve, hogy Anyu észrevett engem és elmesélte Apunak, mikor volt, hogy kiderült, hogy kisfiú vagyok, stb. :D Tök tuti, rohan az idő!!

Sajnos a hétvégén Keresztapáék nem jönnek, de az a hír járja, hogy jövőhét vagy zutáni hét hétvégéjén bepótolódik ez is!! Valamint azt hallottam, hogy Keresztanya júliusban erre jár majd!!! Igyekszünk addigra lebeszélni a keresztelő időpontját a lelkész bácsival:)
Természetesen ha megvan a dátum és az óra, akkor közzéteszem itt, minden olvasót nagy szeretettel látok ott! Gyertek el!!!!

Itt van még egy kép, puszikat küldök mindenkinek!!!!


Kristóf Barnabás

2010. május 13., csütörtök

:)

Megint gyorsan szaladt az idő, régen írtam!
Mentségemül szolgáljon, hogy egészen sok dolgot tanultam és fejlesztettem azóta.
Ma vagyok 11 hetes!
Mostmár hangosan tudok kacarászni, Anyura és Apura rögtön rámosolygok amint meglátom őket!! Azon kivül szeretem még Anyu süni nevezetű plüssállatát, amit még 3 éves korában kapott, van pár csörgőm, azokat szoktam nézegetni, meg lökdösni. Még vannak gondjaim azzal, hogy hogyan is irányítsam a kezeimet, de ha nagyon koncentrálok, akkor 4-5 próbálkozás után sikerül elkapnom amit a szemem elé tesznek.
A súlyom 6420 gramm, a hosszam pedig 62 centi lehet (sajnos nem mértek le mostanában, utoljára egy hónapja, akkor voltam 61. Azóta kinőttem pár ruhámat, ezért gondolom a 62 centit:) )
Mostmár szeretek függőlegesen lenni, még magamtól nem tudok, úgyhogy Anyuval és Apuval cipeltetem magam. 20-25 perc játék után fáradok csak el, addig gügyögök, gagyogok, mosolygok és kalimpálok. Olyanokat mondok, hogy: re, rö, hö, he, ge, gö, má, já, he, je. Meg mondom, hogy ogre (legalábbis Anyuék ezt hallják bele :D)
Az 56-os ruháknak a mréeteim miatt mostmár búcsút kellett mondanom, volt köztük pár nagy kedvenc. :S Nem baj, eltároljuk gondosan a kistesóimnak!:)
Azóta megint találkoztam az ükimmel, meg Katival is, aki Apu Nagymamájának a testvére. Fú, irtó kedves volt velem! :D (azt hallottam, hogy mindenkivel nagyon kedves)
Ráadásul az a hír járja, hogy egy vagy két hét múlva újra találkozom leendő keresztapummal is:)) Dejó lenne, ha leendő keresztanyumat is láthatnám hamar!!!!
A minap találkoztam a korban hozzám legközelebb álló unokatesómmal, Emmával. Ő 2 éves, megölelgetett, meg azt mondta, hogy szeret:), adni akart nekem egy babát, de még nem tudtam átvenni. Remélem, hogy jó komák leszünk, amikor már én is ügyesebben bánok a kezeimmel, lábaimmal, hangszálaimmal.
Jaj tudom mi volt még! :) Találkoztam Bakó Judit nénivel, aki az énekkar vezetője és a kvartetté is egyben, meg Gergővel és Barnabással aki keresztnévrokonom. :D Meg újra láttam Pirit is, akivel a kórházban már találkoztam egyszer. Amíg az ember pici és aranyos mint én, addig mindenki nagyon örül neki xD, lehet, hogy inkább nem is növök föl.

Mostanában egyébként napjában ötször eszem: reggel 5 és 6 közt, aztán 9 táján, koradélután 1-2 tájban, aztán 4-5 körül, és végül este, amikor fürdök is, 8 táján. Utána pedig alvás reggelig!!! Pont ugyanannyira szeretek aludni, minta szüleim, és ezzel igen nagy sikert aratok náluk is! ;))
Az evések között (mostmár 3-4 hete csak anyatejet eszem, és csak kivételes esetekben tápszert, ha Anyu valami olyat eszik, amit az én gyomrom nem bír) játszunk keveset, meg pihenek a kiságyamban, mert attól növök a legjobban, hogyha alszom is!!
Képzeljétek, már voltam picit beteg is! Náthás voltam, meg hőemelkedésem is volt a 2 hónapos kötelező DiPerTe oltástól. (az oltást ráadásul a doktornéni el is rontotta, belémszúrta a tűt de a fele oltóanyag melléfolyt, úgyhogy mégegyszer belém kellett szuriznia, hogy elég lötyi jusson a vérembe:((( )
Az orvoshoz járásról egyébként: Amikor 9 hetes voltam, lemértek és megállapították, hogy az előző héthez képest nem híztam (maradtam 6300 gramm). Ezt az orvos és a védőnő is borzalmas dolognak tartották, pedig erre az egy hétre esett az oltás, a hőemelkedés, a nátha, és a napi 6 evésről 5-re átállás is). El kellett mennünk Anyuval próbaszoptatásra, lemértek, aztán Anyu megetetett, utána megint lemértek. Ez azért kellett, hogy lássák, eszem e eleget. 120 ml-t ettem, ez nagyon jó eredmény!! Meg leadtunk vizeletmintát is, hogy megállapítsák, hogy mitől vagyok aluszékony (SZERINTÜK, mert egyébként nincs semmi bajom, mindösszesen szeretek aludni)
Most a héten megint visszamentünk, azóta már híztam, így vagyok az elején említett 6420 gramm. :)
Ami már most megállapítható: Apu hüvelykujját örököltem, nem tudom kifelé pöndöríteni mint Anyu, viszont! A kislábujjam tud külön mozogni a többitől, ami fontos, és amit csak Anyu tud, Apu nem. xDD
Sajnos csak olyan videók készültek most rólam, amik túl nagoyk ahhoz, hogy ide be tudjam csatolni őket, de készítek rövidebbet a napokban, és akkor közzéteszem!
puszi mindenkinek addigis:)

Kristóf Barnabás