Hát ez: ISZONYÚ volt.
Egyrészt Anyu és Apu ma 5:40-kor felkeltek. A Pocak átment függőlegesbe, még bentről is éreztem, hogy jeges hideg van. Hiába fészkelődtem, jeleztem, hogy tán ha visszafeküdne az a Pocak, akkor én is elégedettebb lennék, nem segített semmit. Anyu felöltözött, és Nagyapa segítségével 6:50-re már bent voltunk Ultrahang-vizsgálaton. Mi voltunk a másodikok a sorban, nem kellett várni még 5 percet se, és már bent is voltunk. Mondhatom szép...Jött az a fura hang megint, valami hideg lötyit kentek kívülről a lakhelyemre és aztán lökdöstek mindenfele. Mhm :S
Mindenfélémet lemérték, így mostmár közzé lehet tenni: 88 mm-es a koponyám átmérője, 90 mm-es a hasamé, a combcsontom pedig 65 mm-es. Azt mondta rám az UH-s néni, hogy jól vagyok tartva. Naná, hogy jól vagyok tartva, engem itt szeretnek kérem, nem éheztetnek ki!!! :PP Felfedtem az arcomat is, mert a múltkor is azért volt olyan hosszú a vizsgálat, mert azt nem akartam megmutatni. Gondoltam ha hamarabb túlesünk rajta, akkor talán utána békén hagynak. Tényleg elég hamar vége lett a vizsgálatnak egyébként, azt állapították meg, hogy szép pufók az arcom. Hódítok :)
A doktorral még beszélgetett Anyu pár percet, de aztán már jöttünk is el. Iszonyú hideg van odakint :S Mindegy, a lényeg, hogy mostmár itthon vagyunk, engem sem nyomkod és nem is piszkál senki, és most pedig úgy tudom, hogy jön egy kis délelőtti pihenés.

:))) mmm, így máris kellemesebb ám!...

K. B.