Képzeljétek, tegnap először esett meg velem (Anyával pontosabban), hogy udvariasan átadták neki a helyet a villamoson.
Anya oda sem figyelt, épp el voltunk foglalva egy ischler elfogyasztásával, amikor egy nő elkezdett integetni, hogy oda üljünk le. Először Anya nem is értette, hogy mégis mi történik, de aztán jeleztem neki, hogy itt vagyok, és nehéz is vagyok, úgyhogy elfogadtuk az ülőhelyet. :)
Érdekes sajnos az emberek hozzáállása a várandós kismamákhoz: Legtöbbször azt látni, hogy bár nagyon jól tudják, hogy ott vagyok Anya pocakjában, fáradtabbak vagy simán csak udvariatlanabbak ahhoz, hogy átadják a helyet, úgy csinálnak mint aki semmit nem vett észre, félrenéznek, stb. :(
Én ha majd megszületek és már nagyobb leszek mint most, át fogom adni a helyet a kismamáknak!!
Egyébként most vagyok félidőnél, lehet pezsgőt bontani: 20 hetes vagyok!!! Bevallom tökre jól érzem itt bent magam, pont elég a helyem és csuda sok fejleszteni növeszteni kidolgoznivalóm van! De gondolom kint lenni si jó lesz majd, szeretnék találkozni Apával, meg a sok rokonnal, baráttal. Igyekszem majd gyorsan megtanulni beszélni, hogy tudjunk rendesen kommunikálni...!!
Puszi mindenkinek, vigyázzatok magatokra, külhonban lévők különösen!
:)
Kristóf Barnabás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Üdv a pocaklakónak, no meg a szüleinek is!
VálaszTörlésJó volt olvasni Rólatok.
Puszi: Zsóka